A játékos-edző

Ez egy honlap és az ilyen oldalakon ritkán ír szubjektíven a szerző. A "bezzeg a mi időnkben" kezdetű mondatok hibájába sem akarok belesni, mert azt én sem örömmel hallgattam. Mégis szeretném ha lenne egy kis bevezetője a Varga Lászlóval történt beszélgetésünk írásos formájának. Nem dicsérni akarom őt, hiszen megítélni sem tudom, hogy mennyire jó játékos vagy felkészült edző. Ő maga sem örülne ennek és nem is zárunk olyan idényt, hogy ez helyénvaló lenne. Az elhivatottság, az alázat és a lelkesedés, a játék mérhetetlen szeretete pedig alapfogalmak a világ labdarúgásában, így ezeket sem szabad már kiemelni. Nekem személy szerint mégis öröm megtapasztalni, hogy van a környezetemben egy olyan fiatalember, akivel kapcsolatban ezek a fogalmak nem üres frázisok. Hosszú hetek óta figyelem Varga Lászlót és örömmel látom, hogy a tehetsége, szorgalma és akarata az én számomra kedves régi időket idézi.

alt

Varga László (a kép jobb szélén) edzőként

A legendás MÁV-DAC játékos Kantó László volt az első edzőm itt Csornán, amikor tíz évesen elkezdtem versenyszerűen focizni. Három évig voltam a Csornai SE játékosa és 2003-ban igazoltam át a Győri ETO FC csapatába. Ott végigjártam a szokásos szamárlétrát, kezdve a serdülő, majd az ifi B., ifi A. és a junior csapatban. Tizenkilenc évesen sikerült az NB I - ben is bemutatkoznom egy Nyíregyháza elleni győztes mérkőzésen. A 2007 - 2008 - as szezonban hét élvonalbeli és nyolc ligakupa mérkőzésen kaptam lehetőséget az ETO felnőtt csapatában. A ligakupában a döntőig jutottunk abban az évben és nekem öt gólt is sikerült szereznem a sorozatban.

- Ki azok a játékosok és edzők, akikkel együtt kezdtél és segítették a pályafutásodat?

Az én korosztályomból Koltai Tamás lett stabil élvonalbeli, sőt válogatott labdarúgó. Domanyik Szilárd és Boros Tamás pedig hozzám hasonlóan a második vonalban kaptak több játéklehetőséget. Liszkai Dezső, Székely Zsolt, Klement István és Egervári Sándor voltak az edzőim és én a volt szövetségi kapitány Egervári Sándor csapatában mutatkoztam be az élvonalban. Többek között, Stevanovic, Stark, Böőr, Józsi és Bajzát voltak akkor a csapattársaim.

- Ez egy nagyon szépen induló karrier kezdete......

Sajnos a folytatás már nem sikerült ilyen gördülékenyen, mert 2009 -ben egy nagyon lassan gyógyuló sérülés miatt, több mint fél évig nem léphettem pályára. Igaz ebből a sérülésből sikerült maradéktalanul felépülnöm, de közben Egervári Sándor helyére Pintér Attila került és én az akkori NB II - es csapathoz kerültem. Szerdánként játszottam a ligakupában, vasárnaponként pedig az NB II - es mérkőzéseken, időnként a szombati élvonalbeli keretekben is helyem volt, de pályára már nem léptem az első osztályban. Próbajátékon voltam az angol harmadosztályú Cambridge csapatánál és a játékom el is nyerte az angolok tetszését, de az ETO az élő szerződésemre hivatkozva, nem engedett el. Játszottam tovább az ETO NB II -es gárdájában, csapatkapitánya is voltam ennek a csapatnak, sőt az NB II -es válogatottba is meghívtak, de be kellett látnom, hogy az első csapatban nem számítanak rám.

- A Gyirmót FC Győr csapatába igazoltál, ahogy sok volt ETO játékos.

Valóban sok volt csapattársam - Böjte, Baumgartner, Weitner, Nagy László - játszott akkor a Gyirmótban. Kiprich Józseffel és Soós Imrével is a második helyen zártuk a bajnoki évet, majd érkezett Csank János, akivel egy bronzérmet sikerült szereznünk. Ott voltunk tehát mindegyik bajnokság során feljutás közelében, de az első osztályt érő, bajnoki címet nem sikerült megszereznünk. Én nagyon jól éreztem magam Gyirmóton és a játék is elég jól ment, de mivel mindenképpen az élvonalban akartam szerepelni, így elfogadtam a Siófok ajánlatát.

- Ismét egy sérülés akadályozta meg az élvonalbeli szereplésedet?

Egy nagyon súlyos sérülést szenvedtem 2013 márciusában egy edzésen. Műtét és közel öt hónapos rehabilitáció következett, de sajnos később kiderült, hogy nem jöttem rendben teljesen. Siófokon mindössze két mérkőzésen tudtam pályára lépni, amikor ismét ugyanott sérültem meg. Az orvosok elvégezték a második műtétet is és újra négy hónapig lábadoztam. Tudtam, hogy nincs lehetőség harmadik műtétre, tehát ha újra hasonló sérülés ér, akkor be kell fejeznem a profi pályafutásomat.

- Nem lehetett könnyű megélni ezt, hiszen az egész eddigi életedet a labdarúgásra tetted fel.

Bizony idő kellett ennek a feldolgozásához. Egyrészt maradéktalanul figyeltem arra, hogy a lábamat úgy és annyira terheljem, hogy alkalmas legyen a játékra. Másrészt elkezdtem gondolkodni az edzősködésen, ami mindig is érdekelt. Voltak igaz ajánlataim, hiszen a Tatabánya még így sérülten is leigazolt volna, de én szívesebben jöttem most haza Csornára. Őszintén remélem és szerencsére minden jel arra is mutat, hogy a bokám már teljesen rendbe jött és így tudok még magas színvonalon játszani. Jelenleg olyan hatvan százalékosnak érzem az erőmet és a teljesítményemet és nagyon örülök annak, hogy egyre többet tudok játszani a Csornai SE mérkőzésein.

- Gondolom szokatlan lehet a megyei bajnokság, hiszen itt azért nyersebb, ösztönösebb a játék.

A megyei bajnokságban valóban inkább a küzdelem, a lelkesedés, a párharcok dominálnak és kevésbé kombinatív a játék mint az NB mezőnyökben. A mi csapatunkban azonban vannak nagyon képzett, technikás labdarúgók és ezért én úgy látom, hogy reális esélye van a Csornai SE - nek, hogy visszakerüljön a harmadik vonalba. Amennyire tudok, szeretnék is segíteni ebben a csapatnak, hiszen nekem is nagyon jól esik a segítség a csapattól egy ilyen nehéz időszak után. Most, hogy a lábam bírja a terhelést, bizakodó vagyok és vannak még komoly terveim a labdarúgással.

- Ezért kezdtél el edzősködni is a Csornai Sport Egyesületnél?

Mindenképpen szeretnék edző lenni, mert nagyon érdekel ez a szakma. Most fejezem be az alapfokú edzői képzéseket és érdekes feladatot kaptam itt Csornán is. Az U 17 -es csapatot irányítom és ez gárda egy nagyon erős NB II - es mezőnyben szerepel. Minden edzés és mérkőzés izgalmas feladat, nagy kihívás a számunkra és én nagyon elégedett vagyok a játékosaimmal. Akarnak tanulni, fogékonyak és szorgalmasak, így nagyon bízom abban, hogy többen jó labdarúgók lesznek majd. Fontos nekem ez a társaság, hiszen edzőként ők az első csapatom és tudom, hogy mindig emlékezni fogok rájuk.


 


Kapcsolat velünk

CSORNAI SPORTEGYESÜLET

9300 Csorna, Toldi u. 1.
Telefon/fax: 96/261-353
csornaisportegyesulet@gmail.com
Adószám: 19882534-2-08

Facebook